Szerző TReka în 2016. október 27.
A csernátoni B. Ákos mezőgazdász, aki hasznosan és szenvedéllyel végzi a munkáját.
Egy fél évszázad után, amely alatt kétszer találkoztunk – a 70-es években Jászvásáron együtt jártunk sziklát mászni – az internet segítségével kapcsolatba léptem Ákossal és arra kértem, hogy meséljen a Bodoki-hegységben található idős bükkökről. El is utaztunk hozzá, miután felvettük Rékát a Sepsiszentgyörgyi vonatállomáson. Miután megtaláltuk Ákost Csernátonban, megöleltük egymást, együtt örültünk, hogy még életben vagyunk és dolgozunk, beszélgettünk egy keveset és nekiindultunk a hegynek. Mikor Ákos észrevette a közel fél évszázados Nissan Micrat, amivel el szerettünk volna jutni a kiszemelt fás legelőre felajánlotta, hogy az ő 4x4-es autójával felvisz minket a körülbelül 1200 méter tengerszint feletti magasságban található legelőre. Idős bükköket és lucfenyőket azonosítottunk be, amelyeket megmértünk, lefotóztunk majd visszatértünk Csernátonba....a mese egyszerűnek tűnik egy magyarral és egy moldvaival, szerencsére nem a „Miorița-hoz” hasonlóan.
Elől Ákos, hátul Réka, Árpi na meg a beazonosított bükkök